rózsás doboz

ezt az ékszeres dobozt még pár hónapja készítettem, rendelésre. Annál is jobban izgultam, mert az anyuka, aki rendelte, nagyon igényes (amit egyébként természetesen szeretek, mert nem kekeckedően az), a lányát meg, akinek rendelte, szóval őt is ismerem és kedvelem:)

Amúgy van abban jó is, ha valaki ennyire tudja, mit akar, és ennyire konkrét elképzelése van, mert legalább nem kell rettegni attól, hogy nem találtam el az ízlését.

Bár picikét azért titokban büszke vagyok magamra, mert mégis eltaláltam az ízlését:P Ugyanis mikor elmondta az elképzeléseit, akkor én már tudtam, hogy melyik doboz és melyik szalvéta, s bár válogatott, nézelődött, vacilált a minták között, mégis az lett, amit én gondoltam, hogy lesz:) Hát hogyne!;-)

mi történik,

amikor beleszeretek egy-egy új mintába, papírba, szalvétába? természetesen az, hogy várok. talán az elfogódottság teszi, hogy először nem tudok semmihez se kezdeni vele. csak nézegetem, gyönyörködöm benne; ha valamit készíteni akarok, többször is előveszem, majd visszateszem a többi közé, hogy mégse...szóval el kell jöjjön a megfelelő pillanat. meg a bátorság, hogy egy ilyen szépséghez hozzá merjek nyúlni.

aztán egy ekkora komódhoz is csak félve nyúlok, főleg elsőre. félek az elrontástól...hogy nem jön ki jól, hogy nem jó az ötlet, nem jó a kombináció...szóval még egy ilyen kikapcsoló kreatív munkában is van, miért aggódni!:))

persze csak piszkálta a fantáziámat a komód, meg a rózsás papír is.

Előbb egyszerűre terveztem, csak rózsákkal,

de utána gondoltam egyet és megvariáltam.

Majdnem készen, finomítva a papírok találkozási pontját:)

Próbálgatom hogy jó lesz-e így a fogó színe:)

Végülis nem bántam meg a választásom, meg vagyok elégedve a végeredménnyel (a fotók minőségével kevésbé, nem volt megfelelő alkalmam a fotózásra, a komódon pedig hamar túl kellett adjak...:(. Hála Briginek, aki feljavította őket, amennyire lehetett.)

De még mindig fenn tartom az esélyt egy egyszerű változatnak is.

Maradok örök romantikusnak, azt hiszem, még ha van is benne kis szofisztika:-)

halihó!

bele is csapok akkor a közepébe, és írok egy bejegyzést.

Igaz, hogy többfelé az interneten felkerülnek munkáim, de az mégsem olyan, mint amikor az ember "otthon" rakja ki, mondjuk a könyvespolc szélére, vagy az asztalra, vagy egy komódra. Ez itt ezt a célt szolgálja.

Nyugodtan nézelődj, írj, értékelj, érdeklődj.

És ha esetleg valami nagyon megtetszik és szeretnél te is olyat, szólj bátran. Nekem az lesz a hab a tortán!:-)

Lea.